![]() | |||
| What are you doing here ? |
-Mindegy a lényeg, hogy majd meglátod. - mosolyogtam sunyin,majd finom tejszínes pudingos Macchiatomba ittam. Az idő már hat óra felé jár. Emmával suli után elmentünk egy kicsit vásárolni, majd beültünk a közeli Starbucks - ba.
-Akkor ha megittad szerintem mehetünk. - törölt meg száját a szalvétába. Bólintottam egyet, majd megittam maradék Macchiatom, és mentünk fizetni. Úgy beszéltük meg, hogy Em hazakísér, és holnap találkozunk a suli előtt. Ahhoz képest, hogy első napom volt, jól szórakoztam - kivéve azt a kis tesi előtti incidenst. Ha jobban belegondolok, tetszik ez az 'új' én. És azt hiszem ezzel nem csak én vagyok így. Aminek örülök.
-Alig várom már a bulit. - terült szét barátnőm arcán egy hatalmas vigyor.
-Nagyon rá vagy erre a témára kattanva. - nevettem el magam. Igazából nem tudom milyen buli, de Emma teljesen be van zsongva, ami vicces, mert úgy viselkedik akár egy kisgyerek.
-Még szép ! - fordult felém, így oldalazva ment előre. - Az én bulija lesz ! - karolt belém.
-És mitől lesz ez az év bulija ? - gúnyolódtam, de persze arcomon ott ült a levakarhatatlan vigyor.
-Te tényleg nem figyeltél. - csóválta barátnőm a fejét. Ööö már mondta volna ? Cikiii ...
-Jó bocsi. - lapítottam. - Egyébként meg mintha te annyira figyeltél volna rám ! Csak etted a palacsintád. - próbáltam komoly maradni de Emma riadt feje láttán elnevettem magam.
-Éhes voltam, ne nevess ki. - kezdte el simogatni hasát, majd elvigyorodott.
-Előtte ettél meg egy tábla csokit. - böktem oldalba, mire ugrott egy kicsit.
-Ja igen ne keverj össze magaddal. Kaptam három kockát. - oké éhes voltam. Ekkor befordultunk a már megszokott utcába.
-Azta. - bökte ki Emma a házakat csodálva. - Melyik a tiétek ? - nézett rám kérdően.
-Az ott. - mutattam az egyikre.
-Hűha. Szerencsés vagy. - mosolyodott el. Ohh el sem tudod képzelni mennyire.
-Igen. - mosolyogtam én is.
-Na de sietek. Akkor holnap a suli előtt. - öleltük meg egymást.
-Igen. - nyomtam egy puszit arcára.
-Szia ! - intettem, majd visszafordult és elindult, arra amerről jöttünk. Bementem a nagy kapun, majd beütöttem a riasztó kódját a kis kütyübe, ami kis kattanással jelezte, hogy nyitva az ajtó. Bementem, majd egyenesen a nappaliba mentem. Letettem a táskám a kanapéra, majd a konyhát rohamoztam meg. Furcsálltam, hogy senki nincs a házba, mert álltalába ilyenkor Elizabeth még itt szokott lenni. ( Elizabeth a takarítónő ). Na mindegy. Elővettem a hűtőből egy üveg ásványvizet, majd letekertem a tetejét, és inni kezdtem. Felültem a pultra, és nézelődtem,közbe kezembe az üveget szorongattam, és néha kortyoltam belőle egy nagyot. Emmával beszélgettünk a mai kis balhéról, és arra jutottunk, hogy Hanna nem holnap fog koppanni, hanem majd mikor nem számít rá. 'Hirtelen, lesből kell támadni'. Gondolatba elterveztem mindent, és szuperül sült el az egész. 1:0. Yee, pacsi ide. Na jó még korai - hú de még mennyire - örülni, majd ha már tényleg véghez is vittem a kis tervem, és jól sült el. Akkor majd lehet egy kis egyszemészes buli de addig nem. Addig csak maradok a seggemen, és várom a megfelelő pillanatot, amire remélem hamar el fog jönni. Ekkor kattant a zár, majd két ismerős hang ütötte meg a fülem. Az egyik apáé volt a másik pedig nem tudom Pedig már hallottam valahol. Kíváncsian szálltam le a pultról, majd indultam el a nappali felé. Ekkor megpillantottam apát, és egy fiatal fiút akivel beszélgetett, de a srác arcát nem nagyon láttam ugyanis egy napszemüveg(?) és egy fullcap takarta azt. Arcvonásai nagyon hasonlítottam Jasonéhez. És persze a stílusa is meg minden. És a .... Ez most csak egy vicc igaz ? Örülök is meg nem is. Örülök mert így legalább megtudok róla valamit - vagyis remélem - és jobban megismerjük egymást, másrészt pedig MIII? Az nem lehet Jason is .... Pedig de ... De ha ő is akkor apa és ő régebb óta ismeri egymást, és akkor tudja róla az igazat, és akkor azt is, hogy ő az osztálytársam és ... Adjatok egy széket, mert padlót fogom. És ahogy elnézem Jason sincs messze ettől.
-Ross ? Hogy kerülsz ide ? - néztem rá értetlen fejjel. Jason levette a szemüveget és a sapkát, majd hajába túrt párszor, és felhúzott szemöldökkel kezdett el nézni. Aha, értem már ő se nagyon tudta én mit keresek itt.
-Áh, Maya szia kicsim. - köszönt apa arcán egy giga vigyorral, majd mikor leesett neki a helyzet, hogy valahonnan "ismerjük" egymást elkomolyodott. - Oké lemaradtam valamiről ? - ingatta fejét, tekintete köztem és a mellette álló srác között 'ugrált'. Oh ha te azt tudnád mi mindenről ...
-Nem dehogy ! - néztem rá. Jason csak megvakarta a tartóját, majd elhúzta a száját. Ha jól sejtem ugyan úgy érzett mint én is. Nem nem aggódok, hisz itthon is olyan vagyok mint a suliba is voltam, csupán furcsa a helyzet. - És ez most azt akarja jelenteni, hogy ide is köl .... - mondtam már mennyire utálom ha a szavamba vágnak ?!
-Nem. Pár házzal fentebb ! - mosolyodott el halványan. Mi ? Én ezt eddig hogy nem vettem észre ? Ja egyébként ez egy hülye szokás de a banda mind itt lakik a közelben. Vagy szomszéd, vagy pár házzal arrébb. Nem tudom mi lényege van ennek, de ha ez így nekik tetszik engem nem zavar.
-Értem. - bólogattam. - Kérsz valamit inni, esetleg enni ? - intéztem kérdésem a pár méterrel arrébb álló fiúnak.
-Nem kössz. - mosolyodott el halványan. Ekkor megszólalt apa telefonja. Előhúzta zsebéből, majd megnézte ki is hívja.
-Elnézést. - mondta, majd felsietett a lépcsőn. Jason felé fordultam.
-Nem tudtál volna szólni, hogy te leszel az új tag ? - indultam el felé.
-Nem tudtam, hogy Drew az apád. - emelte fel kezét védekezés képen. - De legalább van egy közös titkunk. - vigyorgott rám.
-Hát persze hogy van. - vigyorogtam én is. - De azt hittem, nem csak egy. - álltam meg alig fél méterre tőle.
-Igaz, kettő van. - nyalta meg ajkát.










